
“Huszonhét éves koromban jelen voltam a Kyoto Butokuden-ben a két híres mester, Takano Sasaburo és Naito Takaharu összecsapásakor.”
Mindketten magas szintű kendo tanárok voltak és a modern kor legnagyobbjaiként tartják őket számon.
“A két mester shinai-ja alighogy érintette egymást, mindeketten chudan no kamae-ba helyezkedtek. Majd miután Takano kissé meghajolt, a feje fölé emelte a shinait és jodan tartást vett fel. Fenséges látvány volt. Naito mester chudanban tartotta a shinait, hegyét folyamatosan ellenfele szemének szegezve. Ebből a helyzetből erős támadó szándékkal terjesztette ki KI-jét Takano mester felé, aki szemmel láthatóan szilárdan tartotta a jodant.
A kor két legnagyobb mesterének összecsapása során Takano ötször egymás után sújtott le Naito karjára és fejére, míg utóbbi egyszer sem támadott. Azt gondolhatnánk, hogy nyílvánvalóan Takano győzedelmeskedett, de olvassuk csak tovább Ogawa történetét:
“Az összecsapás alatt minden egyes alkalommal, amikor Takano mester meg akarta vágni Naito mestert, az kivetítette a KI-jét. Hogyha Takano azután vág, hogy Naito védekező állásba helyezkedik, miután kimutatta támadó szándékát, ezek a vágások érvényes találatok lettek volna. Azonban amikor Takano támadni akart, Naito mester KI energiájával megállította Takano mester Ki támadását. Takano ott támadott, ahol vákuumot gondolt. Egyszerűen vágott és a shinai célt ért, ennyi történt. Ha csupán a szándék vezérli a támadást anélkül, hogy képes lenne vákuumot létrehozni, a vágásnak semmi hatása és nem számít érvényes találatnak. Tehát ha egy pillanatban nem kellene támadni -mint ebben az esetben- akkor az, aki mégis megteszi, minőségben alul marad. Ez egy nagyon nehéz pontja a Kendonak.”
Ogawa idézi még Nakano Sosuke (kendo 10.dan) kommentárját a küzdelemmel kapcsolatban:
“Ez a küzdelem Naito és Takano között a ki energia és a technika összecsapása volt. Takano stratégiáját a technikára alapozta, míg Naito a ki-vel harcolt. Ez minden szempontból egy nagyszerű harcmodell. Megdöbbenve láttam, hogy milyen nagy távolság húzódik meg a KI-vel telített és a csupán technikára épített küzdelem között.”
