A kendó alaptételei – 1. rész

A kendó hatalmas számú technikából és fogalomból áll, melyek a japán kardvívás harci helyzeteire épülnek. Számos ezek közül szorosan összefügg egymással. Még azok a fogalmak is, melyek látszólag teljesen eltérő gondolkodásmódot képviselnek, mélyen összekapcsolódnak. Egy konkrét példa erre a shikake és oji waza, vagyis a „támadó” és „ellentámadó” technikák. Bár nyilvánvalóan összefüggenek abban, hogy mindkettő egy célpont megütésére irányul, kapcsolatuk ennél jóval mélyebb. A cél az, hogy bemutassuk, a kendó számos közismert fogalma általánosítható az “alapfokú” meghatározásoktól egy olyan szélesebb körű megértés felé, amely tágabb perspektívát nyit meg ezekről a fogalmakról. Az általánosítás eredményeként láthatóvá válik, hogy a shikake és az oji waza olyan mélységben kapcsolódnak egymáshoz, hogy valójában ugyanannak tekinthetők. Ezen kapcsolat révén a kendó leegyszerűsödik.

Alapfogalmak:
Az alábbiakban a különböző tárgyalt fogalmak alapvető definíciói következnek. Ezeket az alapvető definíciókat a következő szakaszokban bővítjük:

Suki
„(1) Rés, hézag, (2) Szünet, megszakítás, (3) Gyenge pont (valakinek a páncéljában), esély, lehetőség.”
A kendóban a suki az ellenfél (vagy a saját) védelmében lévő nyitottságra utal. Ez a nyitottság lehet fizikai, például egy kitett célterület, vagy mentális, például egy pillanatnyi koncentrációvesztés, a figyelem vagy a kapcsolat megbomlása az ellenféllel.

Shikake waza
A shikake waza olyan technikák összessége, amelyek során a harcos kezdeményez támadást. A shikake waza példái lehetnek a tobi komi waza, harai waza, katsugi waza, stb. Az általános elképzelés az, hogy a kendóka létrehozza vagy kihasználja a már meglévő suki-t, erőteljes szellemmel támadva.

Oji waza
Az oji waza olyan technikákra utal, amelyek során az ellenfél által indított támadásra válaszolunk. Az oji waza példái lehetnek a nuki waza, suriage waza, uchiotoshi waza, stb.

Kapcsolat
Ez a kapcsolat a mentális és fizikai összekapcsolódásra utal, amelyet az ellenféllel kialakítunk. Egy nagyon alapvető példája ennek a kapcsolatnak az, amit az egyszerű metsuke, vagyis a “figyelési pont” révén hozunk létre. Ebben a példában ez a pont az ellenfél szeme. Miután ez az alapvető kapcsolat létrejött, az ellenfél mozdulatait és támadásait már a periférikus látáson keresztül érzékeljük. A valódi kapcsolat különbözteti meg az ellenfelet egy motodachi-tól.

Sente vagy sen, „Első lépés, kezdeményezés”, röviden sen
A sen fogalma azt jelenti, hogy az ember „készen áll a cselekvésre.” Egy tömörebb magyarázat szerint soha nem engedünk el egy suki-t kihasználatlanul.

Sutemi, „A test feláldozása.”
A sutemi értelmezhető úgy is, mint „mindent vagy semmit.” Ez az elképzelés abból fakad, hogy a valódi harcban minden egyes ütést azzal a mentalitással kell végrehajtani, hogy „ölni, meghalni vagy mindkettő” az egyetlen lehetséges kimenetel. A legkisebb habozás vagy kétely csak a saját halálodat eredményezné.

Kamae, „Állás vagy testhelyzet.”
A kendóban a kamae az azonnali értelemben arra a testhelyzetre utal, amelyet az ember a shinai-val vagy bokuto-val felvesz, például chudan, jodan, gedan, stb.

Kiai, „Energia összpontosítása/egyesítése.”
Kezdetben a kendóban a kiai azokat a kiáltásokat jelenti, amelyeket támadás közben használunk; a harci szellemünk verbális kifejezését.

Ki ken tai no itchi, „Szellem/energia, kard, a test egysége.”
Ez az egyik leggyakrabban említett elv a kendóban, és gyakran nagyon korán bevezetik a kendókák számára. A ki ken tai no itchi legegyszerűbb magyarázata az, hogy a hatékony ütés érdekében az ütésnek akkor kell érkeznie, amikor a láb talajt ér, erőteljes kiai-val, mindezt egy folyamatos mozdulattal.

Zanshin, „A megmaradó elme.”
A kendóban a zanshin-t leggyakrabban mint „utókövetést” (egy ütés után) vezetik be. Az alapvető magyarázat szerint zanshin az, amikor egy ütést követően „túl kell haladnod az ellenfélen, és vissza kell térned a kamae-ba.”

Seme, „Támadás vagy roham.”
A seme-t gyakran „nyomásként” fordítják a kendóban, de olyan értelemben, hogy mentális vagy fizikai nyomást gyakorolunk az ellenfélre a közelgő támadás eredményeként.

Mittsu no sen, „A három sen.”
Ez egy kissé haladóbb téma a kendóban, amely három lehetőséget (időpontot) jelöl, amikor támadást lehet indítani az ellenfél ellen. A mittsu no sen három típusa:
1) 先々の先 (sen sen no sen),
2) 先 (sen),
3) 後の先 (go no sen).

Ezek lényegében:

1. „Támadás kezdeményezése azzal a céllal, hogy kiváltod az ellenfél támadási szándékát, majd a cselekedetük által nyitott suki-ra támadsz,”
2. „Támadás indítása, amikor az ellenfél kezdeményezi a támadást,”
3. „Támadás indítása azután, hogy az ellenfél kezdeményezte a támadást.”

San satsu ho, „A három gyilkos módszer.”
Ez a három módszer, amely révén legyőzhetjük az ellenfelet: ken o korosu, ki o korosu és waza o korosu, vagyis „a kardjuk megölése,” „a szellemük megölése,” és „a technikáik megölése.”

A négy betegség
Ez a négy elmebeli megpróbáltatás akadályozza a sen, sutemi, ki ken tai no itchi, zanshin vagy a kamae vagy kapcsolat megfelelő kifejezését/végrehajtását. A négy betegség: a félelem, a kétely, a meglepetés és a zavarodottság.

Folytatása következik…

Írta: Stephan D. Quinlan

Fordítás: V.Á.