A kendó alaptételei – 2. rész

by Stephen D. Quinlan

Fogalmaink kibővítése

Az alábbiakban a korábbi alapvető meghatározások részletesebb kifejtésére helyezzük a hangsúlyt, és ami ennél is fontosabb, kiterjesztjük ezek általános alkalmazhatóságát.

Ki-Ken-Tai-no-itchi újragondolva

A ki ken tai no itchi (a továbbiakban: KKTI) a legjobb kiindulópont a fogalmak kibővítéséhez. Az alapvető meghatározás gyakran a teljes fogalom értelmezésének tekinthető, azonban ez csak a felszín.

A fent megadott KKTI alapvető meghatározása szerint a ki a kiai-t (a harci szellem verbális kifejezése), a ken a kard célba találását, míg a tai a fumi komi mozdulatot, vagyis az első láb földet érésekor létrejövő egyidejű mozgást jelenti, mindezt zökkenőmentesen, egy időben („no ichi” vagyis „egységben”). De mi a helyzet a KKTI-vel, amikor nem csapunk le? Vajon a KKTI egy olyan fogalom, amit alapvetően figyelmen kívül hagyunk, és csak akkor „kapcsolunk be”, amikor támadunk? A KKTI minden egyes elemének vizsgálata és jelentésük kiterjesztése rávilágít, hogy az alapdefiníció csak a jéghegy csúcsa.

Ki

A ki szó szerinti jelentése „szellem” és „energia”, míg az alapvető magyarázat szerint a ki a csapás pillanatában kiadott „erőteljes kiáltást” jelenti. Bár a kiai a kendóban kiáltással kapcsolatos, maga a kiáltás nem azonos a kiai-al, és nem is azonos a ki-vel.

A kiai szó szerint „energia (ki) egyesülését/integrációját (ai)” jelenti, és természetes mellékterméke annak, hogy az elme és a test együttműködik. Egy példa a valódi kiai-ra az a reflexszerű morgás vagy hörgés, amit az ember egy nehéz tárgy felemelésekor ad ki. Nem gondolkodunk rajta, csak megtörténik. Ez annak az eredménye, hogy mentális szándékunk a tárgy felemelésére egyesül a testünkkel és az izmok mozgásával. Ez a hang gyakran távol áll egy „erőteljes kiáltástól”, mégis valódi kiai. Ezért a ki nem korlátozódhat csak a kiai-ra, még akkor sem, ha csak a csapás pillanatában kiadott kiáltásra gondolunk, mert a kiai az energia összehangolását jelenti, míg a ki magát az energiát jelöli.

Az energia mentális összetevőjét két korábbi fogalom összekapcsolásával lehet értelmezni: sen és sutemi. Ebben a kontextusban a ki egy absztrakt fogalmat jelöl: azt az energiát vagy összpontosítást, amely egy adott gondolkodásmódból származik. A sen esetében ez a támadásra való készenlétet jelenti, míg a sutemi a szándék végrehajtására való eltökéltséget, függetlenül az eredménytől. A kiai, sen és sutemi mindegyikében a ki alapvető elem. Azonban ezek a szempontok nemcsak a csapás során fontosak, hanem előtte, közben és utána is. Ezen tágabb értelmezés alapján talán a ki fordítása a KKTI általánosabb értelmében inkább a „szándék” kifejezésével lenne helyénvaló.

Ken

A ken kardot jelent, de a KKTI korlátozott értelmezésében ez kifejezetten a kard célba találására vonatkozik. Azonban a kard nem csupán a csapás eszköze. Mi a helyzet a csapás előtt, vagyis a kamae esetében?

A kard mind támadásra, mind védekezésre szolgál, mivel egy aktív kamae kelt suki-t (rést) az ellenfélben, és megakadályozza, hogy a védelmünkben rés keletkezzen. És mi történik a csapás után, vagyis a zanshin alatt? A hatékony csapásnak számos összetevője van, de a „csapás utáni” szakaszban a kardot a megfelelő helyzetben és szögben kell tartani. Amellett, hogy ez a mozdulat egy vágást idéz, segít megőrizni a testtartásunkat és egyensúlyunkat, valamint megvéd az ellentámadástól.

Tai

A tai jelentése test, azonban az előzőekben a tai csak a lábmunka jelentésére korlátozódott. Ha kiterjesztjük a tai fogalmát egy általánosabb értelemre, vagyis a testre a csapás előtt, közben és után, a tai a testünkre utal általában: mozgás, testtartás, egyensúly, fogás, légzés, metsuke (a tekintet iránya) és számos más testmozgás.

A ki, ken és tai általánosabb értelmezésével a KKTI kiterjeszthető olyan helyzetekre is, amelyek a csapás előtt, közben és után következnek be. Ez lehetővé teszi, hogy megválaszoljuk eredeti kérdésünket: vajon a KKTI valóban csak akkor lép működésbe, amikor támadunk? A válasz egyértelmű: „Nem.” A KKTI-nek mindig jelen kell lennie, különben nem lennénk képesek hatékonyan vagy eredményesen kezdeni, végrehajtani vagy befejezni egy csapást.

Zanshin újragondolva

A zanshin jelentése „megmaradó elme” vagy „a hátrahagyott elme”, de gyakran a „követés” (follow-through) fogalmával azonosítják, ahogy az alapvető meghatározásaink is jelzik. Azonban ez az alapértelmezés a fizikai cselekvésekre vonatkozik, míg a zanshin szó szerinti fordítása inkább az elmére utal. Mivel a kendó mind mentális, mind fizikai elemeket tartalmaz, egy erősebb meghatározásnak a zanshin-t mindkét aspektusra ki kell terjesztenie.

A Nemzetközi Kendó Szövetség (International Kendo Federation, IKF) a zanshin megfelelő meghatározásáról úgy nyilatkozik, hogy az „követés és készenlét az ellenfél visszatámadásával szemben” a yuko datotsu (hatékony csapás) kapcsán. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk felkészülni az ellenfél lehetséges visszatámadására a csapás után, valamint végrehajtani a szokásos fizikai mozdulatokat is. Lényegében ez visszatérés a „készenlétbe” mind mentálisan, mind fizikailag. Ez egyértelműen kapcsolódik a sen fogalmához. Innen látható, hogy a fizikai zanshin visszavezet minket a fizikai készenléti pozícióba, a kamae-ba, míg a zanshin mentális komponense visszavezet a mentális készenlétbe, vagyis a sen-be.

Mi a helyzet a csapáson kívüli mozdulatokkal vagy cselekvésekkel? Valójában kiterjeszthetjük a zanshin-t egy általánosabb értelemben, ahol a csapás előtt, közben és után is jelen van. Definícióink szerint a suki lehet fizikai és mentális rés is: egy védelmi rés vagy koncentrációs hiányosság. Így, ha mindig meg akarjuk őrizni mentális és fizikai készenlétünket, folyamatos zanshin-t kell tanúsítanunk; visszatérnünk a készenlétbe minden cselekvés után.

Ez a kibővített zanshin-fogalom, amely állandó visszatérést jelent a készenlétbe, sokkal átfogóbb definíciót ad nekünk. Bár egyértelmű, hogy az „utánkövetés” alapvető értelmezése bizonyosan a zanshin része, azonban nem fedi le a zanshin egészét. Ebben az általánosabb értelemben egy jobb fordítás lenne a „készenlétbe való állandó visszatérés” vagy a „folyamatos éberség” demonstrálása.

Sen és Sutemi

Egy másik viszonylag egyszerű kapcsolat, amelyet gyakran nem említenek a gyakorlatok során, az sen és a sutemi közötti összefüggés. Konkrétan, az egyik kifejeződése szükséges a másik kifejeződéséhez, így ezek valamilyen körkörös kapcsolatban állnak. Vagyis mindkettőt egyszerre tanuljuk és gyakoroljuk, egyik természetesen erősíti a másikat. Ahhoz, hogy kétségek vagy habozás nélkül támadjunk, ahogy azt a sutemi definíciója jelzi, állandóan a cselekvésre való készenlét állapotában kell lennünk, amit az sen határoz meg. És ahhoz, hogy valóban készen álljunk a cselekvésre, ahogy azt a sen definiálja, rendelkezni kell azzal a képességgel, hogy aggodalom nélkül támadjunk, ahogyan azt a sutemi előírja.

E kapcsolat vizsgálatával feltárjuk a kihon (alapvető/elemi) kendó egyik alapvető összetevőjét. Amikor valaki gyakorolja a kihon-t, a waza (technikák), maai (távolság és helyezkedés) stb. mellett az egyik leggyakoribb utasítás, különösen kezdők számára, mindig az egyszerű elv: „támadj, támadj, támadj!” Miért olyan fontos ez a kihon esetében? A válasz egyszerű: azáltal, hogy a gyakorlás során kizárólag a shikake waza-ra korlátozzuk a választási lehetőségeket, természetesen kényszerítjük a sen-sutemi ciklus gyakorlását.

A következő szakaszokban bemutatjuk, miért szükséges ezt a ciklust teljes mértékben beépíteni a gyakorlásba, és rávilágítunk arra, miért ilyen alapvető fontosságú.

Seme

Most elkezdhetjük összekapcsolni a különböző elemeket, és rátérhetünk a következő témára: seme. A seme viszonylag egyszerűen meghatározható, és valójában a cikk elején adott definíció pontosan az, amit a seme jelent. Ez egy nyomás, amit az ellenfélre gyakorolunk, és bár ez leggyakrabban érzékelt nyomás, szemben a fizikálissal, nem korlátozódik kizárólag erre. Az igazi nehézség – amit most készen állunk kezelni – az a gyakori kérdés: „Hogyan hozok létre seme-t?”

Mint a kendóban minden, a seme is olyasmi, amit csak évek gyakorlása során lehet felfedezni. Azonban a verbális válasz arra, hogy hogyan hozunk létre seme-t, nem annyira bonyolult a fentiek tükrében. A seme-t három részre bonthatjuk: (1) „fizikai” seme, (2) „érzékelt” seme és (3) „spirituális” seme. Mielőtt továbbmennénk, emlékezzünk vissza a seme definíciójára: „támadni, vagy ostromolni”. A seme-t gyakran „nyomásként” fordítják a kendóban, de ez a nyomás mentális vagy fizikai jellegű, amit egy közelgő támadás következtében gyakorolunk az ellenfélre.

Fontos megjegyezni, hogy nincs garantált forrása a seme-nek, csak lehetséges források. Ez az oka annak, hogy a kezdők nehezen értik meg a seme fogalmát, és ez az oka annak is, hogy ilyen elérhetetlennek tűnik. A garantált seme hiánya abból fakad, hogy az saját magunktól és az ellenfél reakcióitól és észleléseitől függ.

Fizikai seme

A fizikai seme a támadási szándék kifejezésére szolgáló fizikai mozdulatokra vonatkozik. Az ellenfél felé való mozgás, a támadás látható megkezdése, illetve az ellenfél védelmének fizikai megzavarására tett kísérletek mind olyan példák, amelyek potenciálisan létrehozhatják a seme-t, mivel mind előkészületek lehetnek egy támadás előtt.

Nyilvánvaló, hogy ezek a példák csak akkor fognak seme-t létrehozni, ha azokat sen és természetesen sutemi kifejezésével hajtjuk végre. Valójában a seme addig nem fog létrejönni, amíg a sen kifejezését nem sikerült megvalósítani az ellenféllel szemben. Ez a kijelentés minden típusú seme alapja; azonban a fizikai seme elsődlegesen ennek közvetlen következménye.

Ezt tisztázni kell, hogy megértsük a kihon kendót. A sen kifejezésének megvalósítása azt jelenti, hogy az ellenfél tudja, ha észreveszel egy suki-t (rést) a védelmében, akkor habozás nélkül megpróbálsz támadni. Az egyetlen támadás, amely teljes mértékben megerősíti ezt a szándékot, és lehetővé teszi, hogy kihasználd az észlelt suki-t, egy sutemi stílusú támadás. Így a fizikai seme a kihon kendó terméke a fent tárgyalt sen-sutemi cikluson keresztül, és ez az alapja a seme nehezebb formáinak.

Érzékelt seme

Az érzékelt seme sokkal nehezebben hozható létre, mivel az nemcsak a saját képességeinktől függ, hogy létrehozzuk a fizikai seme-t, hanem attól is, hogy az ellenfél érzékeli-e a seme-t akkor is, amikor közvetlenül nem gyakoroljuk azt, vagyis érzékeli a támadási szándékodat és képességedet.

Kapcsolat

Mielőtt továbbmennénk, egyértelműbben meg kell határoznunk a kapcsolatot. Az érzékelt seme kifejtésének megkezdéséhez létre kell hozni és fenn kell tartani egy kapcsolatot az ellenféllel. Ez a kapcsolat mentális és fizikai szempontokat egyaránt magában foglal. A mentális kapcsolat azt jelenti, hogy érzékelnünk kell, hogyan fog cselekedni az ellenfél egy adott helyzetben, meg kell értenünk szándékait, valamint azt, hogy mennyire összpontosít, mennyire használja a KKTI-t és a zanshin-t. A fizikai kapcsolat lehetővé teszi, hogy reagáljunk a fizikai mozdulatokra, fenntartsuk a távolságot, és igazítsuk a kamae-t. Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy „tükrözzük” az ellenfelet mentálisan és fizikailag, fenntartva az egyensúlyt, amíg nem találunk, vagy nem hozunk létre egy suki-t önmagunk vagy az ellenfelünk által.

Az ellenfél által érzékelt seme két kritikus módon befolyásolja őt (a négy betegség révén): a támadásukat és a védelmüket. Vagyis félni kezdenek a te támadásod kezdeményezésétől, és kételkedni fognak saját kezdeményezéseikben a te visszatámadási szándékod érzékelése miatt.

Ez a fajta seme a sen fogalmában gyökerezik, ugyanúgy, mint a fizikai seme. Azonban ahhoz, hogy a seme-t kiterjesszük a fizikaitól az érzékeltig, ki kell fejezzük mindkét általánosított fogalmat a ki ken tai itchi-ról és a zanshin-ról.

A KKTI kifejezése azt jelenti, hogy szándékaink, kamae-nk, testtartásunk és mozdulataink összehangoltak (a támadási szándékkal), míg a zanshin kifejezése azt jelenti, hogy folyamatosan képesek vagyunk visszatérni a készenléthez minden cselekvés után. Ez megszünteti a saját suki-nkat, és lehetővé teszi, hogy folytassuk a seme-t, vagy létrehozzuk azokat az ellenfélben. Ezek azok a feltételek, amelyek alapján az ellenfél érzékelni fogja a seme-t.

Spirituális seme

A spirituális seme kifejezés kivetített seme-ként is értelmezhető. A kivetített seme az érzékelt seme kiterjesztése, és a legnehezebben hozható létre. Ugyanakkor ez a leghatásosabb az ellenfélre gyakorolt hatás szempontjából. A kivetített seme lényege, hogy proaktívan befolyásolhatjuk az ellenfél észlelését, ahelyett, hogy passzívan várnánk, hogy észrevegyék szándékunkat.

A két típus közötti különbség a kamae erejéhez kapcsolódik, különösen abban az értelemben, hogy képesek vagyunk a kamae-t használva folyamatosan kihívást jelenteni az ellenfél számára. Ennek lényege, hogy ez a fajta seme proaktív; fenyegetjük az ellenfelet, amikor támadási pozícióban vagyunk, és „elvisszük hozzájuk a fenyegetést”, ha nem vagyunk támadási pozícióban. Ez a proaktivitás állandó, és ez a seme pusztító hatásának forrása.

Míg a kamae az érzékelt seme alapvető eleme, itt sokkal fontosabb, mivel ez a proaktív fenyegetés forrása. Ha a kamae-t valamikor gyengének érzékelik, akkor az nem lehet fenyegetés. Ahhoz, hogy kivetítsük a seme-t, a támadás fenyegetésének állandónak kell lennie; bármilyen suki ezen a támadáson belül megtörheti ezt az észlelést.

Erős kamae

Az erős kamae azt jelenti, hogy valaki kamae-ja aktív. A kamae nem pusztán a kard statikus fizikai pozíciója, hanem mentális és fizikai komponense is van; a szándékunk kifejeződik a kamae-n keresztül, proaktívan fenyegetve és alkalmazkodva az ellenfélhez. Bár a kamae a KKTI-ban is benne foglaltatik, itt annyira fontos szerepet játszik, hogy külön hangsúlyozni kell. Ezen megértés alapján összefoglalhatjuk eredményeinket: a helyesen kifejezett ki ken tai ichi, sen és zanshin a seme létrejöttét eredményezi, mint ezek egyesülésének mellékterméke a kamae-n keresztül.

Mittsu no Sen, San Satsu Ho és a négy betegség újragondolva

Most újra áttekintjük a san satsu ho-t, mittsu no sen-t és a négy betegséget (a továbbiakban SSH, MS és NB).

A san satsu ho jelentése egyértelmű a leírásukból. Az ellenfél kamae-jának, szellemének és waza-jának megzavarásával suki-t hozhatunk létre. Mindegyik a kamae-n, a seme-n, valamint a sen, KKTI és zanshin kifejezésén keresztül valósul meg.

Az NB hatásokat hoznak létre a seme révén, és ezek suki-források. A suki elsődleges eredménye az ellenfél kapcsolatának, sen-jének, KKTI-jának és zanshin-jának megzavarása. Az SSH és NB összefüggnek, mivel az SSH alkalmazása egy vagy több NB-t eredményezhet. Ha az ellenfél szenved az egyik NB-től, hatékonyabban lehet végrehajtani az SSH-t. Az alapgondolat az, hogy mindkettő a seme alkalmazásából ered.

Természetes a kérdés, hogy mi lenne a védekezés az SSH és NB ellen. A válasz egyszerű: az ellenféllel való kapcsolat fenntartásának képessége, valamint a sen, KKTI és zanshin kifejezésének folyamatos fenntartása.

Az MS három olyan lehetőség, amikor megtámadhatjuk az ellenfelet. Azonban a seme tárgyalása alapján az MS most három suki típusaként értelmezhető, amelyek a seme alkalmazásán keresztül jönnek létre. Az MS meghatározása ebben az összefüggésben így alakul:

Sen Sen no Sen – Shikake Waza és Oji Waza

Ezek a waza-k gyakran különféle gondolkodásmódokat indukálnak a kezdőkben. A shikake waza-val valaki kezdeményezi a támadást, míg az oji waza-val valaki vár, hogy ellenütést próbáljon végrehajtani. Ez működhet a kezdőknél, de valószínűleg nem egy tapasztalt ellenféllel szemben. A probléma a seme-ben rejlik.

A seme háromféleképpen hozhat létre suki-t az ellenfélben:

1. A seme mentális suki-t hoz létre az ellenfélben, amikor az elveszíti magabiztosságát, fókuszát, koncentrációját, vagy megtörik a zanshin-ja.
2. A seme fizikai suki-t hoz létre, amikor az ellenfél félelemből reagál, vagy mozdul meg a közelgő támadástól tartva, például védekezést próbál, blokkol, hárít vagy kitér.
3. A seme fizikai suki-t hoz létre, amikor az ellenfél kénytelen kezdeményezni egy támadást.

Az első két eset lehetőséget teremt a shikake waza alkalmazására; az utolsó esetben pedig az oji waza lehetősége nyílik meg. Mindkét lehetőség a seme révén jön létre. Ebben az összefüggésben nincs külön gondolkodásmód a támadásról és a védekezésről, vagy a shikake és oji waza előkészítéséről. A shikake waza és az oji waza lehetőségei mind abból adódnak, hogy szándékunk támadni. Az, hogy melyik waza-t használjuk, és melyik célt támadjuk, kizárólag az ellenfél reakciója határozza meg.

Alkalmazd a seme-t, és váltson ki egy specifikus választ az ellenfélből, azt gondolva, hogy Sen no Sen-nel tud reagálni, majd válaszolj egy támadással (oji waza) a „következő támadás” előzetes tudatában.

Sen no Sen (vagy egyszerűen Sen)

Alkalmazd a seme-t, és támadj a shikake waza révén, amikor a suki megnyílik, éppen amikor az ellenfél elindítja a válaszát.

Sen Go no Sen (vagy egyszerűen Go no Sen), (後の先)

Alkalmazd a seme-t. Az ellenfél válaszol egy támadással, megkísérelve a Sen no Sen-t a shikake waza-val. A támadást felismered, és egy ellenütéssel válaszolsz (oji waza).

A seme alkalmazásával kezdődik az ellenfél elleni támadásunk. A kamae-val együtt folyamatosan nyomást gyakorolunk, vagyis proaktívan próbálunk suki-t kiváltani. Ebben az összefüggésben mindig mi vagyunk a támadók, és mindig mi kezdeményezzük a támadást. Csupán az a kérdés, hogy hogyan hajtjuk végre a csapást.

A seme alkalmazása révén a shikake és oji waza elvesztik a támadás és védekezés közötti különbséget, és egységesülnek támadó waza-kká. A megkülönböztetés most már abban rejlik, hogy milyen típusú suki által sikerül eltalálni az ellenfelet. Az alábbi idézet „A dzsungel könyvéből” jól összefoglalja ezt a gondolatot:

„Ha mozogsz, támadok. Ha nem mozogsz, akkor is támadok.”

Ezen egység révén a kendó leegyszerűsödik, mivel csupán egyféle támadási módszer létezik. Az ellenfél legyőzése a suki létrehozásában rejlik. A suki típusa határozza meg a waza csapásának módját. Ezt az egyszerűsítést az alábbi idézet foglalja össze (egy kicsit kiragadva az eredeti kontextusból):

„Annyi lehetőség van a kezdő elméjében, de olyan kevés a mesterében.”

Kiegészítés és összefoglalás:

A kendó nem csupán támadó és védekező technikák halmaza, hanem egy mélyebb összefonódás a harci szellemmel, energiával, és a test, kard, valamint a lélek egységével. Az olyan fogalmak, mint a shikake waza és oji waza, nem külön gondolkodásmódok, hanem ugyanazon alapelv megnyilvánulásai: a támadásra való készség és annak kivitelezése. A ki ken tai no itchi (szellem, kard és test egysége) kiterjesztése rámutat arra, hogy ezek a fogalmak nem csupán a vágás pillanatára korlátozódnak, hanem folyamatos jelenlétet igényelnek a harc minden pillanatában.

Az állandó készenlét, amit a zanshin fogalma képvisel, megköveteli a folyamatos éberséget a támadás előtt, közben és után is. A sen és sutemi kapcsolatának megértése arra tanít, hogy a támadásra való készség és az önfeláldozó eltökéltség kéz a kézben járnak. A seme, azaz a nyomás gyakorlása pedig a támadási szándékunk és az ellenfél szellemére gyakorolt hatás központi elemévé válik, amely révén nyitást (suki) hozunk létre az ellenfél védelmén.

A kendó ezen egyszerűsített megközelítése segíthet a gyakorlónak abban, hogy egységes szemlélettel közelítse meg a harcot: mindig támadni, mindig készen állni, és mindig kihasználni a lehetőséget, amikor az megnyílik. A mesteri szint elérése nem a technikák sokaságán múlik, hanem azon, hogy képesek legyünk egyszerűsíteni a gondolkodásunkat és cselekvésünket a kendó alapelveire.

Gyakorlati Útravaló a Kendó Gyakorlóknak

1. Integrált Gondolkodás: Építsd be a kendó alapfogalmait, mint a KKTI és a zanshin, mindennapi gyakorlásodba. Törekedj arra, hogy a szellem, a kard és a test harmonikusan együttműködjön minden mozdulatban.
2. Folytatólagos Készenlét: Gyakorold a zanshin-t, hogy minden cselekvés után visszatérj a készenléti állapotba. Ez nemcsak fizikai, hanem mentális éberséget is jelent, ami elengedhetetlen a hatékony védekezéshez és támadáshoz.
3. Seme Fejlesztése: Dolgozz a seme különböző szintjeinek (fizikai, érzékelt, spirituális) fejlesztésén. Figyelj arra, hogy támadási szándékodat proaktívan kommunikáld, ezzel növelve az ellenfél reakciójának lehetőségeit.
4. Sen és Sutemi Egyensúlya: Erősítsd meg a sen (támadásra való készenlét) és a sutemi (eltökéltség a cselekvésben) közötti kapcsolatot. Ez segít abban, hogy habozás nélkül reagálj az ellenfél mozdulataira és támadásaira.
5. Egységes Támadási Rendszer: Alkalmazd a shikake és oji waza-t egy integrált támadási rendszer részeként. Ismerd fel, hogy a támadás és a védekezés közötti különbségek valójában egységesek, és ennek megfelelően alakítsd ki technikáidat.

Hivatkozások
[1] International Kendo Federation, A Kendo Shiai és Shinpan szabályzata, International Kendo Federation, 2005. 2003. márciusi felülvizsgálat, 2. nyomtatás.
[2] Rudyard Kipling. Rikki-Tikki-Tavi. HarperCollins, 2004.
[3] Minoru Kiyota. The Shambhala Guide to Kendo. Shambhala, Boston és London, 2002.
[4] Shunryu Suzuki. Zen Mind, Beginner’s Mind. Weatherhill, Inc., 1970.