A kendó szellemisége – Előadás három részben
Úgy indultam el Japánból, hogy ez a mostani út egy csodálatos utazás lesz. Nagyon szoros a program, és sajnos nagyon rövid idő áll a rendelkezésünkre, pedig tudnék nagyon sokat mesélni – hosszú órákat, napokat is együtt tudnánk tölteni, ebben biztos vagyok.
Éppen ezért úgy készültem, hogy számomra a legfontosabb gondolatokat, a legfontosabb tételeket adjam most át.
Ugyan felkészültem az előadásra, de ha esetleg elkezdenék félrebeszélni, nagyon remélem, hogy a tolmácsom majd mindent kijavít és értelmesen mondja el. (Ezt én sem ígérhetem biztosra [a tolmács]– természetesen csak viccelődünk.)
Ettől függetlenül remélem, hogy jól fogják magukat érezni, és lesz valami tanulság a mai mondanivalóból. Kérem szépen, nyissák ki a lelkük fülét.
A mai előadásomat három részre osztottam, de mielőtt belekezdenénk, megkérdezném: azok, akik jelen vannak, talán némi képpen ismerik már a japán kultúrát, a japán nyelvet, a hagyományokat? Hogy van ez?
Kérem, tegye fel a kezét az, aki konkrétan kendózik, vagy már kipróbálta a kendót.
Nagyon sokan! Habár sokan feltették a kezüket, látom, hogy a többség nem – ez azt jelenti számomra, hogy talán a többség még nem is ismerkedett meg teljesen a kendóval, talán élőben még nem is láttak kendót.
Nem baj. Úgy gondolom, hogy a mai mondanivaló mindenki számára tartogat értéket, még azok számára is, akik nem ismerik a kendót. Ezért kérem, hogy teljesen nyitottan hallgassák, és mindenki értelmezze a saját életére vonatkoztatva az elhangzottakat.
Felmerülhet az is, hogy vannak önök között olyan japán szakértők, akik nálam is jobban ismerik a japán hagyományokat vagy a japán történelmet. De kérem, most ne erre gondoljanak, hanem arra, hogy amit most én tudok átadni önöknek, az a kendón keresztül szerzett saját tapasztalataim és gondolataim összessége.
Első rész – A kendó mint japán kulturális örökség
Az első dolog, amit el szeretnék mondani: a kendó egy nagyon mély hagyományokra visszatekintő, teljesen egyedi japán kulturális elem.
Természetesen nem csak egy harcművészet létezik, de úgy gondolom, hogy a kendó egy nagyon jó kiindulási pont – egy nagyon jó ajtó, amin keresztül betekintést nyerhetünk a japán harcművészetek és a japán hagyományok világába is.
Szeretném azzal kezdeni, hogy biztos vagyok benne: az elődeink voltak azok, akik kiváló képességekkel, a legjobb szándékkal és tökéletes erkölcsökkel próbálták megfogalmazni és hátrahagyni a kendónak azt a tudását, amely a mai napig kitart.
Az elődeink által hátrahagyott kultúráról szeretnék ma beszélni.
Nagyon fontosnak és szükségesnek tartom, hogy mi is, akik most itt vagyunk, és esetleg a kendót műveljük vagy tanuljuk, tanuljuk meg pontosan – a legtisztább forrásból.
Hogy amikor abba a pozícióba kerülünk, hogy mi tanítsunk, és átadjuk a jövő kor számára, akkor a legtisztább formában tudjuk továbbörökíteni mi is.
A kendó egy olyan kulturális örökség, amely nagyon hosszú múltra tekint vissza, és van egy kulcsszó, amit szeretnék most bemutatni: riai ¹. Ez az erkölcs spirituális súlyát jelenti – más területeken, más szakmákban is talán használják.
A riai – más néven rihō – rövidebben vagy egyszerűbben úgy is megfogalmazható, hogy a józan és a tiszta lélek által vezérelt erkölcsök betartása.
Ez egy olyan kulturális örökség, amely az erkölcsökön keresztül halad tovább a fizikai erőnlét, a gyakorlatok és a technikák megszerzése felé. A kettő nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz – így alakult ki a kendó, mint egy teljes egész.
Nagyon fontos, hogy mind az erkölcsi, mind a spirituális részét is megértsük és műveljük, és ne csak a fizikai gyakorlatokat.
Mi, akik kendókaként, kendó művelő emberekként ezt átadjuk a jövő generációjának, fontos, hogy tiszta forrásból dolgozzunk, és helyes szándék által vezérelve, és csakis a legpontosabb módon hagyjuk itt ezt a tudást.
Számomra a legfontosabb az, hogy tisztán tudjam átadni ezt a csodálatos örökséget. Azt gondolom, hogy ez az élet értelme is – nem csak nekem, de talán önöknek is ez a küldetésük.
Nem csak a formaiságokat, pozíciókat, testtartásokat kell megérteni, hanem a hozzátartozó szellemiséget is – a szívét és mozzanatait. A kendóban összefonódik a lélek és a test.
Csak így leszünk képesek továbbadni, tanítani.
Mi, vezetők és tanítók, nekünk az a feladatunk, hogy ezt a tiszta formájú kendót – amely a szellemiséget és a fizikalitást is ötvözi – úgy adjuk át, hogy a másik félben valódi megértés szülessen.
Ez a felelősség, ez a kötelezettség mindig legyen ott a fejünkben és a szívünkben.
A kard útja – az út, ami előttünk van – a tiszta út kell, hogy legyen.
Meg kell találnunk a legjobb, legtisztább utat, és csak azon mehetünk végig. Aki letér róla, arra ne is gondoljunk.
A tanítók és vezetők feladata, hogy ezt a tiszta utat megmutassák a tanítványoknak, hogy azon haladjanak tovább.
A tisztaság megtartása az egyik legfontosabb.
Második rész – A mindennapi gyakorlás útja
Minden műfajban fontos, hogy megtaláljuk a jó tanítót, a jó vezetőt, aki végigvezet minket a tanulás bonyolult és komplex útján.
És a mindennapi gyakorlás által próbáljuk elmélyíteni a tudásunkat – a jelent a jövővel összekötni.
Ne számítsunk arra, hogy amit ma gyakorlunk, az holnap már tökéletes lesz.
Lehet, hogy nem holnap, nem jövő héten, hanem csak évek múlva fogjuk azt érezni, hogy elértünk oda, ahová szerettünk volna.
Nem szabad feladni.
A mindennapok egymásba fonódása – mint láncszemek – az a legfontosabb.
Mindig gondoljunk az alapok tökéletesítésének fontosságára.
Akárhány éve műveljük saját műfajunkat – legyen az kendó vagy más – mindig a tiszta alapokból kell kiindulni.
Ne akarjunk rögtön látványos mutatványokat. A tökéletes alapozás az, ami a magasabb szintekhez vezet.
Harmadik rész – A kendó különlegessége
A kendó nemcsak sport, hanem harcművészet és lelkiség is.
A spirituális tartalom az, ami különlegessé teszi – sokkal többé, mint egy testmozgás.
A legfontosabb alapja a tisztelet.
Tiszteljük az ellenfelünket, mert nélküle nem lenne kivel gyakorolni. Ő is ugyanígy gondol ránk – mi vagyunk az ő ellenfelei.
Tisztelettel és hálával forduljunk a körülöttünk lévőkhöz, de önmagunkkal szemben legyünk szigorúak.
A kendóban, akik ismerik, tudják: men, kote, dō, tsuki – ezek azok a pontok, amiket ütéssel, szúrással érintünk.
Hiába tökéletes a mozdulat, nem jár pont, ha nincs zanshin ² – vagyis a megfelelő befejezés, éberség, jelenlét.
Ez a kendó egyik nagyon fontos szabálya.
Más sportokkal ellentétben – ahol elég például a gól vagy egy ugrás – a kendóban a szellemiség is része az értékelésnek.
Ha nincs zanshin, akkor visszavonhatják a pontot.
Ez a bírók és versenyzők számára is felelősséget jelent, hogy igazságosan, a kendó tiszteletét megőrizve értékeljenek.
Jelenleg Japánban is sokan kendóznak – férfiak és nők egyaránt, és vannak olyan hölgyek is, akik fiatal korukban, például egyetemi éveik alatt kendóztak, majd gyermeknevelés miatt szünetet tartottak, de később visszatértek.
Ugyanez vonatkozik sok férfira is: gyerekkorukban kendóztak, majd az élet elsodorta őket – munka, család – de később rájöttek, hogy vissza akarnak térni.
Ezt Japánban úgy hívjuk: „életre szóló kendó.”
(shōgai kendō – 生涯剣道)
Amíg tudunk mozogni, amíg képesek vagyunk gyakorolni, bármilyen hosszú kihagyás után is visszatérhetünk hozzá. A kendó visszavár.
Szeretném most biztatni a kedves közönséget:
Nem késő – akár ma elkezdeni, vagy visszatérni a kendóhoz.
Japánban 95 éves kendókák is vannak, akik még mindig gyakorolnak.
Láttam olyanokat, akik 80 fölött járnak bottal a dōjōba, alig tudnak járni, fáj a hátuk, a lábuk.
De amikor felöltik a hakamát, a bōgut, eldobnak minden támaszt, és egyenes testtartással, méltósággal lépnek a gyakorlótérre – és ott új emberré válnak.
Most rátérnék a harmadik fejezet lezárására, noha látom, hogy fogy az idő – pedig még nagyon sok mondanivaló lenne.
Ha visszatekintünk a kendó 250 évvel ezelőtti múltjára, számos iskola létezett – és különböző szellemiségek. Ezek közül most egyet szeretnék kiemelni:
a Kyōshin Meichi Ryū (鏡心明智流) nevű iskolát.
Ebben az iskolában van egy különleges tanítás, amit így neveznek:
„A három nincs” – vagy: „három nélküliség.”
Ez a három elv:
- Nincs felesleges mozgás.
- Nincs erőlködés.
- Nincs szabályszegés.
Röviden elmagyarázva:
- Ha feleslegesen mozgunk, akkor az energiánk elszáll, elvész.
- Ha erőlködünk, akkor megfeszülünk, és megáll a folytonosság, a természetes áramlás.
- Ha szabályt szegünk, sérülés, baleset is lehet belőle – ez teljesen elfogadhatatlan.
Ez a tanítás nemcsak a kendóra igaz, hanem az élet minden napjára is alkalmazható.
Ha ezt a három elvet szem előtt tartjuk, az adja meg a gyakorlás mélységét, a szellemi többletet.
Zárás
Kedves közönség,
ez volt az az üzenet, amit mindenképpen szerettem volna ma átadni önöknek:
Próbálják meg a mindennapjaikban ezeket a gondolatokat felidézni – hogy adjanak valami többletet az önök életéhez.
Nagy örömmel látom, hogy szinte telt ház van, sőt, vannak, akik nem is tudtak leülni.
Nagyon örülök, hogy ilyen sokan elfáradtak ma, hogy meghallgassák ezt az előadást.
Ez a három tétel – amit bemutattam – csak a jéghegy csúcsa.
Ez még semmi ahhoz képest, amit a hosszú, hosszú hagyományokra visszatekintő kendó jelent.
Szívből kívánom, hogy mindenki találjon valamit az elhangzottak között, amit szívesen visz haza, és amit szívesen alkalmaz a mindennapjaiban.
Végezetül szeretnék köszönetet mondani:
- a Japán Nagykövetség munkatársainak,
- a Nagykövet Asszonynak,
- a Magyar Kendó Szövetség munkatársainak,
- és önöknek – mindenkinek, aki segítette a mai rendezvény létrejöttét.
Szívből kívánok a Magyar Kendó Szövetség tagjainak, a magyar kendókáknak, sőt egész Magyarországnak és a magyar népnek nagyon jó egészséget, sok sikert!
Kedves közönség, önöknek is nagyon jó egészséget kívánok, valósuljanak meg a kívánságaik – és nagyon szépen köszönöm, hogy elfáradtak, hogy meghallgatták az előadásomat.
Szívből köszönöm szépen!
Lábjegyzetek:
- Riai (理合) – szó szerint „elv + harmónia” vagy „logika + összhang”. A japán harcművészetekben azt az erkölcsi és filozófiai hátteret jelenti, ami az egyes technikák mögött áll, nemcsak technikai helyességet, hanem belső tartalmat és szándékot is kifejezve.
– Hasonló fogalom a rihō (理法): „az elvek útja” – erkölcsi törvény vagy szabályosság. - Zanshin (残心) – „megmaradó szellem” vagy „éber tudat”: a technika befejezése után is megőrzött éberség, tudatosság, belső összpontosítás. A kendóban kulcsfontosságú, mert a zanshin megléte mutatja meg a támadás szellemi és fizikai teljességét.
- Shōgai kendō (生涯剣道) – „életre szóló kendó”: olyan szemlélet, amely szerint a kendó nem egy életkorhoz kötött sport, hanem egész életre szóló gyakorlás és fejlődés – testi, szellemi és erkölcsi értelemben is.
- Kyōshin Meichi Ryū (鏡心明智流) – egy régi kendóiskola neve. Jelentése: „tiszta tükör szív – világos bölcsesség iskola.” Fő elve a három nélküliség, amely a helyes mozgásra, természetes küzdelemre és biztonságra nevel.
恩田教士の言葉を紹介します。
「剣道の稽古は素振り、切り返し、打ち込み稽古、掛かり稽古、互格稽古、指導稽古など初心者から上級者まで稽古内容に変わりはほとんどありません。ただし、錬度に応じて求めるものや、めざすものは変わってきますので、日々の稽古では、そのことを常に意識し、質の高い稽古を実践することが大切になります」
„A kendó edzés során a gyakorlás formái – mint a suburi, kirikaeshi, uchi-komi edzés, kakari-geiko, gokaku-geiko, illetve a vezetett edzés – a kezdőtől a haladóig szinte mindenki számára ugyanazok.
Azonban a tapasztalati szintnek megfelelően változik, hogy ki mit keres és mit tűz ki célul, ezért a mindennapi edzés során fontos, hogy ezt mindig tudatosítsuk, és törekedjünk a magas színvonalú gyakorlás megvalósítására.
Az alábbi a szemináriumon kiosztott nyomtatott lap tartalma:
Bírói útmutató (Fontos szempontok)
2025 (Reiwa 7) – Magyarországi Kendo Szeminárium „Bírói Elvek” anyag
Összeállította: 恩田 浩司 (Onda Koji, 8. dan, Össz-Japán Kendo Szövetség)
- A bírók be- és kilépésének pontosan és rendezetten kell történnie (három fő egyszerre lépjen be/kifelé).
- A következő bírói csoportnak előkészített állapotban kell várakoznia, testtartásuk legyen egyenes, és viselkedésük tükrözze a méltóságot.
- A bíró alapállása legyen természetes és stabil.
- A bírói zászlójelzéseket határozottan és gyorsan kell végrehajtani (nem szabad habozni, a zászló mozgását más bírók döntéséhez igazodni).
- A döntéseket hangosan és érthetően kell kihirdetni, hogy a nézők számára is világos legyen (a bírói ítélet kifejezze a határozottságot és a meggyőződést).
- A bírói háromszög alakzatot meg kell őrizni (a három bíró két egyenlő oldalú háromszöget formáljon), és a mozgásokat a főbíróhoz igazítsák.
- A bíróknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük egymást és a mérkőző feleket (összesen négy személyt), biztosítva a megfelelő együttműködést.
- A mérkőzés dinamikáját előre látva, nyugodt és magabiztos módon kell irányítani a mérkőzést.
- Nem szabad csupán a szemmel követni a versenyzőket, és tilos a hátuk mögül figyelni őket.
- A versenyzők mozgását soha nem szabad szem elől téveszteni, a mérkőzés végéig folyamatos figyelemmel kell kísérni őket.
Előadás anyag (2025 – Magyarországi Kendó Szeminárium)
1. A japán hagyományos kultúra egyedisége
- Fontos, hogy a múlt mestereinek tanításait helyesen őrizzük meg és adjuk tovább.
- A kendó hosszú múlttal rendelkezik, és a technikai elveken túl mély szellemi tartalommal is bír. Ennek a hagyományos kulturális örökségnek a helyes megőrzése és továbbadása a mi küldetésünk.
- A jó oktató iránytűként és kulcsfontosságú. A tanulás során napi szinten kell kitartóan gyakorolni és fejlődni, még akkor is, ha a fejlődés nem azonnal látható. A kitartás és a példamutatás elengedhetetlen.
2. A kendó sajátosságai
- Nem csupán egy sport, hanem harcművészetként kell értelmezni.
- A szellem (és/vagy) fejlesztése elsődleges fontosságú, és a tisztelet kulcsszerepet játszik.
Saját magunkkal szemben szigorúnak kell lennünk. - A kendó egyik különlegessége, hogy a találat csak akkor érvényes, ha megfelelő „zanshin”
(pozitív befejezés) követi. Ez azt jelenti, hogy a harcművészet nem pusztán az ellenfél
legyőzéséről szól, hanem a helyes hozzáállásról és fegyelemről is.
3. A „Három Nélküliség” (三無 – Sammu)
Az Edo-korszak három nagy dōjō-ja:
- Genbukan (玄武館) – Hokushin Itto-ryu (1822) → A technika mestere: Chiba Shūsaku
- Renpeikan (練兵館) – Shinto Munen-ryu (1826) → Az erő mestere: Saitō Yakurō
- Shigakkan (士学館) – Kyoshin Meichi-ryu (1773) → A méltóság mestere: Momoi Haruzō
A Shigakkan dōjō tanításai közé tartozik a „Három Nélküliség” (三無 – Sammu):
- 無駄なく – „Felesleges dolgok nélkül” (Ne pazarolj erőt és mozdulatokat.)
- 無理なく – „Erőltetés nélkül” (A mozdulatok természetesek és hatékonyak legyenek.)
- 無法なく – „Szabálytalanság nélkül” (A helyes technikákat és elveket kell követni.)
Ez a tanítás nemcsak a kendó fejlődéséhez elengedhetetlen, hanem az élet minden területén
hasznos iránymutatásként szolgál.
Zárszó:
Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki ma részt vett az előadáson. Rengeteg dolgot szeretnék még megosztani Önökkel, de az idő korlátozott, ezért ma három kulcstémára összpontosítottam.
Ha akár csak egy-egy gondolat is hasznosnak bizonyult az Önök számára, az nagy örömet jelent számomra.
Végezetül, szeretném kifejezni őszinte elismerésemet és hálámat mindazoknak, akik hozzájárultak ennek az eseménynek a megszervezéséhez.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
(東京都) 恩田 浩司 (Onda Koji, 8. dan, Össz-Japán Kendo Szövetség)
KENDÓSOK.BLOG 